Jympáról és más mozgásformákról

Elnézést, hogy beletelt egy kis időbe, amíg ismét írok, de egyrészt csak úgy száll az idő, fel se tűnt, hogy már másfél hete írtam az utolsó posztot, másrészt pedig kicsit uborkaszezon van. Az ismerőseim nagy része nyaral, én meg itt elvoltam egyedül egy darabig múlt héten, és rémesen sajnáltam magam, aztán eluntam, és úgy döntöttem, hogy lehet ez másképp is.

Így csütörtökön ismét elmentem jympázni. Aki nem tudja az előzőekből mi ez, annak elmondom, a többiek ugorhatnak. Ez a svédek tornája, van benne ugrabugra, erősítés, futkározás, különböző erősségűek ezek, attól függően, milyen sok benne az erősítés. Általában edzőteremben művelik, de ilyenkor nyáron az egyik edzőterem heti kétszer szervez ilyet, kedd és csütörtök este. A helyszín egy nagy füves placc, közvetlen a városon átvezető autópálya mellett, aki esetleg demotiválva érezné magát, arra kedélyes autósok úgyis rádudálnak elég gyakran.

Nagyon nagy közösségi élmény, hogy állunk kint csomóan, szól a zene, együtt mozog mindenki  és mindenféle ember megtalálható itt: Kislány, aki tornázik, kislány, aki plüssnyusziját dobálja, tinik, fiatalok, középkorúak, nagymamák, és nem csak nők ám! Bizony, fiúk és férfiak is!
Meg van cicababa is, aki mindenem-kilóg sortot húz a tornához, hidrogénszőke haja szabadon száll a szélben, és a napszemüveget le nem venné, hiába borult be az idő.

Élvezetes. Főleg, mikor a végén – legalábbis az egyik instruktornál – beszaladunk középre, és ott tapsolunk, legalább 100 ember mindig.

Aztán mivel mindig elfelejtem, és mindig rájövök, hogy a mozgástól jó kedvem lesz, azóta nagyokat sétálok, hegyre mászom kilátásért:

P1140460 P1140461 P1140463

 

 

 

 

Meg hogy megmutassam, hol treníroznak a síugrósok, hogy nem rögtön a nagy sáncról zúgnak le:

P1140468

Meg bicikliztem Annicához és Birgittához bogyót szedni (erről nincs kép, de nem is lehet arról, ahogy ülök a bazi ribizlibokor tövében, beborítanak az ágak, és szedem és szedem, vagy ahogy derékig eltűnök a málnásban). Amúgy elég büszke vagyok magamra, nem kis táv Annicához biciklizni, de ma abszolváltam, mondjuk Annicával együtt, és társaságban mindig repül az idő :)

Aztán másztam sziklára is olvasni, onnan is látszott a város, de azt már mutattam, inkább megmutatom, miért szeretem a svéd erdőt:

P1140484

A hőmérséklet visszaállt normálisra, huszonfokok vannak, de a nap erős, leégtem tegnap is meg ma is (vállonveregeti saját magát), éjjelre viszont már lemegy néha 10 fok alá, elkel a vastag takaró. De nem baj, így jó, így szeretem.

 

Reklámok

Csipogj te is

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s