Svédkezés

Kicsit bűntudatom van kedves olvasóimmal szemben, hogy  ennyire nem írok semmit (felesleges helyeselni, jó? Tudom magamtól is. Egyébként meg ti sem írtok blogot, hogy tudjam, mi van veletek, na, a fene egye meg, nem kell lelkifurdalást okozni még, elég!), de tényleg, most olyan mederben csordogálós időt élek, az iskolában sem történik semmi különleges – de majd nemsokára, a decemberrel jön sok érdekesség!

Ráadásul leköt Johan és leköt a fordítás (sőt, a fordításaim gondolata, már a következő könyvre is felkértek!), és úgy gondolom, most annak van itt az ideje, hogy éljek, és ezért feledkezem el néha arról, hogy írjak.

Azt meg, hogy hogyan érzem magam, és hogy milyen a táj, ha havas, azt se fotó, se szavak nem tudják visszaadni.

Így tehát következzék egy poszt a svéd étkezésről, már amennyire ismerem – mostani, és korábbi tapasztalatok alapján, különös hangsúlyt fektetve az iskolára.

Kezdjük hát a reggelivel. Én a magam kis magyar módján reggelizgettem jó sokáig, kis szendvics, kis tojás, kis ez-az. Szerdánként viszont én adok reggelit az iskolában, mikor nyitok. Az iskolai reggeliről azt kell tudni, hogy heti háromszor zabkása, kétszer meg “fil”, azaz valami aludttej-szerű dolog. Szerdánként zabkása. Meg persze szendvics, puha kenyér és knäckebröd, ami ugye a kemény kenyér, felvágott, sajt, uborka. Fel kell mérni a hűtőben, mi van, és aztán elküldeni a konyhára a kölköket kásáért meg a hiányzó elemekért. A zabkását lekvárral illetve fahéjas cukorral eszik, és felöntik tejjel. Pfuj, gondoltam magamban, aztán viszont berobbant az életembe Johan.

– Főzök zabkását – mondta az első hétvégén, amit az ő lakásában töltöttem. Mondom igazán ne fáradj. De, de, főz. Zabpehely, víz, csipet só, aztán feltenni rotyogni. Én gyanakodva néztem. Ő meg szélesen vigyorogva nézett engem. A vigyora még szélesebb lett, mikor kitálalta. Azóta tájékoztatott, hogy a fahéjas cukor a rizskásához való, nem a zabkásához. Tehát kaptam rá lekvárt, és felöntöttük tejjel, tiltakozott, hogy össze ne keverjem, egy kis kanál kása-tej-lekvár, így tökéletes. Aztán már szinte röhögött, hogy mindjárt levideóz, és feltesz a youtube-ra, hogy “A barátnőm zabkását eszik életében először.”
Most hétvégén meg azon röhögött, hogy “bajod van a zabkásával, de ZSÍRT azt simán kensz a kenyérre?”
(Ó, jössz te még Magyarországra, édes szívem! :) (Imádom a kultúrák összecsapását! :)
És tudjátok mi a legfurább? Azóta én is szoktam főzni. Mert ha főz, megeszem. Megszoktam, és nem is rossz.
Aztán pár héttel később rozsliszt-kását készített, hasonló módon, hasonló feltéttel, és határozottan ízlett. Bár a reflexből adott első kommentem után mindig azt kérdezi: “Zabkását főzzek, vagy ragasztót?”

Ha nem kása, akkor joghurt müzlivel, itt a joghurtokat egyliteres kiszerelésben árulják, mint a tejet. Esetleg a fent említett fil hasonlóképpen. A kása és ez után jöhet a szendvics is persze.

Én meg teljesen rászoktam erre a fajta étkezésre. Vígan kásázom – Johan nélkül is már! – , joghurtozom, aludttejezek és szedvicsezek reggelire.

Ebéd. A svédasztal kifejezés nem véletlen, csak itt “szendvicsasztalnak” nevezik, a legtöbb étterem déli kínálata ilyen alapokra van helyezve. De még az iskola is. Van mindig 3-4-5 féle saláta – zöld, reszelt répa, olajbogyó, bab, borsó, stb – meg maga az étel, általában rizs, krumpli, vagy tészta, és a hús vagy hal, hal mindenképp van, heti egyszer a menzán.
(Miután összedobtunk egy zöldséges-baconos-fetasajtos egytálételt, Johan: “Ehhez milyen köretet főzzünk?” Én: ???
Johan: “Svédországban vagy, mindenhez kell rizs, krumpli vagy tészta!”)

Ami érdekes, hogy itt már 11 körül elkezdődik az ebédidő. Heti háromszor eszem a gyerekekkel a menzán, kétszer önellátok. Ebből kétszer 11-re megyek ebédelni, egyszer meg fél 11-re. Kicsi a menza, ezért kell korán enni, az elsősök már 10 után nem sokkal mennek. Elsőre ez szokatlan volt, de már megszoktam, és éhes is vagyok olyankor, ha nem vagyok iskolában, akkor is.

Itt kell szólnom az úgynevezett “tányérmodellről” is. A menzán ki van téve egy tányér, szépen elrendezve rajta az étel, hogy ez itt a referencia-adag, és ideális esetben ennyi zöldség-köret-hús van rajta. Nagyon komolyan veszik, néhány tanár vissza is küldi a kölyköt, hogy márpedig uccu, vegyél zöldséget is.

Szintén iskolai dolog, hogy a gyerekek magukkal csak gyümölcsöt hoznak és hozhatnak az iskolába. Amely gyümölcsöt vagy a szünetekben, vagy akár az órán is bátran el lehet nyammogni. És tényleg senki nem hoz semmi mást, igaz, hogy van, aki már tanítás kezdete után 10 perccel eszi, más meg elteszi ebéd utánra. A napköziben is fél 4 tájban gyümölcsosztás van, a konyháról kapjuk ezt is, először mindenki egy felet kap, aztán ha kevesebben vagyunk, vagy van igény, kapnak többet is.

Szintén napközis dolog a mellanmål, röviden mellis, szó szerint “köztes étkezés”, ami fél kettőkor van, ez az átmenet a tanítás és a napközi között. Ez általában egy szelet kenyér, sajt vagy felvágott, uborka vagy paradicsom. Szerdánként fil. Néha van melegszendvics vagy hotdog is, de az nagyon néha.

Tehát szerdán, mikor 6:30-16:30-ig bent vagyok, kapok reggelit negyed nyolckor, ebédet fél 11-kor, mellist fél kettőkor, gyümölcsöt fél négykor, mert igen, ez a tanároknak is jár természetesen.

Aztán ott van még a “fika”, amiről már írtam, kávészünet sütikével vagy szendviccsel, olyat is szoktam, szoktunk. A tanároknak minden pénteken van közös, amiről eddig lemaradtam, mert később kezdek dolgozni, de az adventire – ami most péntektől kezdődően van – majd benézek. :)

Kávét is jóval többet iszom. Néha már csak az íze kedvéért, borzasztó.

Amúgy más különlegességekről jelenleg nem tudok írni, a rohadt hering időszakról lemaradtam idén, valahogy nem is bánom, rákokról írtam. Sokkal több halat eszem itt, az is tény, nem csak a menza miatt, de hát itt nagyságrendekkel olcsóbb lazacot vagy tonhalat venni, mint otthon.

Ha valami különlegeset eszem, arról úgyis beszámolok.

A következő rész(ek) tartalmából: advent, karácsonyi készülődés, hétvégi programok, karácsonyi vásár.

Reklámok

Csipogj te is

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s