Tipikus április

Tipikus április! – mondják kórusban mindazösszes svédek, mikor ki merek akadva lenni, hogy ez miez, hogy tegnap 10 fok volt, kék ég, nap, ma eső szakad, aztán utána meg a hó. Reggelente szállingózik a hó, mínuszok vannak, napközben 10 plusz, nap, aztán hazafelé szürkeség, eső, heti minimum egy hóvihar, tegnap gyönyörű pelyhekben esett a hó, aminek még örültem is volna, ha mondjuk december 23. van, de április volt.

Tipikus április.

Leadtam végre a határidős munkámat, így végre-végre be tudok számolni a húsvéti szünetről, ami lassan már egy hónapja volt. Elnézést, de minden, ami nem munka volt, lelkifurdalást okozott.

Nadeszóval. Rendhagyó húsvét.

Elautóztunk Vittangiba, egészen normális időben elindulva, amihez Johan nincs szokva, mert ha rajta múlik, egész délelőtt pakol. Kedvencem, hogy mikor már glédában állnak a táskák az ajtóban, akkor jut eszébe locsolni, levelet írni, kitakarítani, és mikor mégis elindulunk időben, ő van legjobban megdöbbenve, hogy nahááát, már este hatra hazaértünk, pedig legutóbb is éjfél volt. És még vacsizni is megálltunk a “Paltzeria” nevű helyen Piteåban. A palt az tulképp krumpligombóc, az alapverzió kerek, szalonnával töltött, olvasztott vajjal és vörösáfonyalekvárral tálalt. Itt volt mindenféle, mi laposat kértünk, így mellé járt a szalonna.

MegérkP1170875eztünk hát csütörtökön, Johan megszemlélte az új masinát, aztán pihentünk meg beszélgettünk. Pénteken mentünk egy próbakört, én ültem hátul, nagyon kényelmes kis fotele van.

Szombaton elmentünk lékhorgászni. Mint minden szombaton teszem azt, ugye :D Verseny volt, két órán át kellett ott ülni. Odamotorosszánoztunk a folyón, egy híd tövében tartották. Narancssárgabukósisakos rendőrök állítottak meg minden érkezőt, Johant is megszondáztatták, ellenőrizték, van-e mindenkin sisak, ami január elseje óta kötelező.

AztP1170879án ott már fúrták nagyban a lyukakat, és 1-2-3-ra mindenki berohant, keresett magának egy szimpi lyukat, aztán beeresztettük P1170877a zsinórt, és ültünk. Két. Órát. Nem mondom, poén volt az első húsz perc, de aztán… ráadásul a nap is elment. De hát nem értem én ezt, magyarázta a svéd szerelmesem, itt az a lényeg, hogy két óra relax. Nyert az első halat kifogó egy csomó pénzt, meg a legtöbb halat kifogó, mi nem fogtunk ki semmit, bár valami lecsócsált egy fél csontit a horogról. Éhes horgászokra is gondoltak, lehetett grillezett hambit venni, meg volt hotdogstand-elsősegély is, amit körbetaszigáltak. :)

Itten a vigyázz-kész-rajt-léket-keress videóm, Johan narancssárgában fut:

Balra látható a felszerelés, a kanál, amivel kimerjük a beleesett jeget, és aztán a zsinór. Lentebb balra ott egy fúró. Jobbra Johan kukacot tűz, én horgászok, és a hotdogstand.P1170887P1170885

Aztán tombola minden résztvevővel, volt vagy 100-150 ajándék, és mindenki kiválaszthatta, mit kér, szerintem ez tök jó, mert ahelyett, hogy megnyersz valami számodra teljesen hasznavehetetlen dolgot, aminek a másik örülne, itt befolyásod van rá. Minket nem húztak ki. Egy hókupac tetején várakoztunk, Johan minden Johan nyertesnél felkiáltott, hogy “ez közel volt!”. A hókupac tövében ült egy srác, ő is nyert, visszajött egy késkészlettel, valamint a “Pénzt akartam nyerni, te vén f@…” kitétellel az orra alatt, gondolkodtunk, vajon előveszi-e a kését, és tesz rendet, de szerencsére nem tette. A főnyeremény volt tudniillik pP1170903énz. De azt se mi nyertük. P1170895

Húsvétvasárnap meg sor került a 160 kilométeres motorosszánazásra. Először csak a jéghotelig akartunk menni. Csodálatos volt, átszelni tavakat, suhanó fenyvesek, itt-ott szarvasok, kék ég, egészen valószerűtlen. A jéghotelnél épp kutyaszánok indultak, mi a jégbárban ittunk egy virgin koktélt, aztán ebédeltünk is finomat. Johan pedig azt mondta, innen már igazán közel van Kiruna, mindig is oda akart szánazni… Hát szánazzunk.

Kiruna a bányaváros, ugye, amit épp költöztetnek odébb, mielőtt elnyeli a bánya. Nagyon szép, fekete hó van ott, hála a bányának. Körbeszánaztunk, és észrevettük, hogy a vezérműszíj darabkákat ereszt magából, de goP1170916ndoltuk, hátha kibírja. Na, uccu, vezettem én is hazafelé egész sokat, a jéghotelnél megálltunk, hogy cseréljünk szíjat vagy ne? Hát mondom, inkább itt, mint mikor nyakig süllyedünk a hóban P1170921az erdőben. Oké, így Johan, te jártál kurzusra, hogy kell? Elmondom. Neeeeeem, ő máshogy tudja. Próbálja. Én a vállam vonogattam. Najó, mégis hol csavaroznál akkor? – kérdezi. Itt. Jéééé, neked igazad volt végig.
Nahát. Ki hitte volna.

Balra lent Kiruna, jobbra Kiruna és én a szánon.

De aztán hazaértünk, bár közben sötét lett, és Johan olyan helyeken vezetett, ahol alig volt jég meg hó, közel volt a víz, néha meggyőződésem volt, hogy ottpusztulunk, de végül aztán mégsem.

Hétfőn P1170931napocska volt, a vadászkunyhóban grilleztünk és néztük a madarakat, mint legutóbb. Keddre pedig leszakadt az eső, minden olvadt, pedig még el akartunk menni a hegyekbe vezetni, de ez most kimaradt. Majd jövőre.kiruna

Szerdán haza.

Csütörtökön meg Magyarországra, úgy, hogy a szüleimnek nem szóltam. Kisöcsém vitt haza minket a reptérről, és besettenkedtünk, aztán beugrottunk a nappaliba, ahol mindketten ültek éppen. Hát azok az arcok filmbe illőek voltak. :)

Csak három napot maradtunk, ezért tudtak róla kevesen. Leginkább tavaszt akartam, jóillatot, virágokat a hó után. Voltunk állatkertben meg a belvárosban, több nem is kell.

Az iskolában meg itt az évvége, de erről majd később. Addig is élvezem a tipikus áprilisi plusz három fokot, ragyogó napot, virágokat itt-ott, még egy kör biciklizésre is elmentem az előbb.

 

Reklámok

Csipogj te is

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s